Hol Született Arany János - Család – Arany János Kapcsos Könyve
Felesége: Ercsey Julianna Barabás Miklós arcképe Ercsey Juliannáról Ercsey ügyvéd és cselédje, Szakmári Erzsébet leánya. Házasságon kívül született (régi szóhasználattal: törvénytelen) leány volt, az anyakönyvbe így írták be nevét: "Szakmári Erzsébet fattya". 1840. november 19-én Nagyszalontán ment feleségül Arany Jánoshoz egy év jegyesség után. Arany szigorú takarékossággal igyekezett megteremteni családja anyagi alapját, s ebben a törekvésében hű társra talált sokat szenvedett, érzékeny, melegszívű feleségével. Férjét három évvel élte túl. Nagyapja szalontai esperest-pap volt, apja mint szalontai fi itt ügyvédkedett, de jobb módra sohasem tudott szert tenni. Apja halála után az árva Julis nénjénél húzódott meg, a ki nemes Nagy János jobb módú paraszti foglalkozású ember felesége volt. Arany itt és Rozványéknál látta a lányt, a hova ez olykor el-ellátogatott. Juliska piros arczú, szőke egészséges leány volt, gömbölyű testalkattal. Természetre inkább komoly, mint víg, a mihez árvaságában elég oka is volt.
- A vallásos költő: 205 éve született Arany János | RomKat.ro
- 205 éve született Arany János, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja | Felvidék.ma
A vallásos költő: 205 éve született Arany János | RomKat.ro
/A röviditett éltrajz Csűrös Miklós szócikke alapján készült, Új Magyar Irodalmi Lexikon 1. 55-59. p. /
- A vallásos költő: 205 éve született Arany János | RomKat.ro
- Hol született arany jános van
- Hol született arany jános 9
- Eladó aut%F3 - Jász-Nagykun-Szolnok - Jófogás
- Hol született arany jános el
- Forma 1 Olasz Nagydíj Időmérő, F1 Osztrák Nagydíj - Itt A Vasárnapi Teljes Rajtsorrend - Alon.Hu
- Sulinet Tudásbázis
- Nepomuki szent jános római katolikus általános iskola os iskola goedoellő
- Akciós játékok - *AKCIÓS TERMÉKEK* - Sólyom Bolt
- Libri kártya egyenleg te
- Biztonsági övek és tartozékok
E döntést részben azért hozta meg, mert nagyon vonzotta őt a szobrászat, és egy időre megingott abban a kérdésben, hogy mit is akar kezdeni az életével valójában. Zavarodottságában egy időre színésznek állt, húszévesen egy debreceni színtársulat, majd egy vándortársulat tagja lett rövid időre. Jelentős szerepet nem kapott, de kisebb alakításai során még énekesi képességeit is megcsillogtathatta. A várva várt kiugrás azonban nem jött össze, a siker helyett csak a nyomor volt az útitársa, így nemsokára lelépett a világot jelentő deszkákról, és hazautazott szüleihez. E lépésre sarkallta az is, hogy megálmodta édesanyja halálát, és amikor hazaért, valóban, anyja már halott volt, ráadásul apja megvakult. E traumák annyira megviselték őt, hogy egy ideig semmilyen módon nem tudta kifejezni érzelmeit, nemcsak a színész, de még a költő is elhallgatott a lelkében. Feleségének köszönhette, hogy minden kórból kigyógyult A családi tragédiák után Arany tanítóként, írnokként, majd aljegyzőként kereste a kenyerét szülővárosában, Nagyszalontán.
205 éve született Arany János, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja | Felvidék.ma
Elég gyakori eset, hogy örökösök amiatt pörösködnek, hogy mindegyik magának akarja az örökséget. Itt a fölött folyt a vita, hogy sem Arany László, sem a Piroska apja nem akarta Piroska után az örökséget elfogadni.
Kiváló zenei tehetséggel gitározott, zongorázott és rendkívül szép basszus énekhangja volt. A zene iránti szeretete és tehetsége áthatotta műveit, megmutatkozott a verselés dinamikájában. Dalszerzeménnyel is foglalkozott, melyek nagy részéhez a mai napig csak korlátozott mértékben lehet hozzáférni. 1882-ben Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő (1821–1899) közbenjárásával telt ház előtt mutatták be Arany János dalszerzeményeit. A dalokat Láng Fülöp operaénekes (1838–1900) énekelte Bartalus István zongorakíséretével. Arany János rekonstruált dolgozószobája a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidé) Lakatos Vincze 1917-ben, irodalomtörténeti tanulmányában kifejtette, miszerint Arany dalszerzeményeit a magyar irodalmi oktatás részévé kell tenni, hiszen megállják helyüket a hangversenytermekben és a templomokban. A magyar irodalom jeles alakja a fennmaradt emlékezet szerint 1882. október 15-én, a Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán megfázott, és ezt követően tüdőgyulladásban halt meg, 65 éves korában.