christianmusichits.com
Három nap, három rendezvény a pásztorok földjén! A Hortobágyi Hídivásár a vásártéren, a 25. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó a Pusztai Állatparkban, illetve Lovasversenyek Mátán várják az érdeklődőket augusztus 20-22. között! Debrecen és Hortobágy együttműködik a hagyományok megőrzése érdekében: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2017 óta segíti a Hortobágyi Lovasnapok rendezvény előkészítését és lebonyolítását. A pandémia miatt idén ez a program nem valósulhatott meg, de egy különleges eseménysorozatnak köszönhetően mégis alkalom nyílik arra, hogy a szervezők őrizzék és ápolják a magyar lovas hagyományokat, minél több emberrel ismertessék meg az ezekhez a hagyományokhoz kapcsolódó viseletet, népzenét és tárgyhasználatot is. A Pusztán Ünnep! rendezvénysorozat megvalósítását, amely a 25. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozót és a Mátai Ménesben megrendezett lovasversenyeket foglalja magában Debrecen Megyei Jogú Város 10 millió forinttal támogatja.
A három nap során a Mátai Ménesben pedig Országos Díjugrató Verseny és C kategóriás fogathajtó verseny is várja a lovassportok szerelmeseit. A Pusztán Ünnep! látogatóit három színvonalas koncert is szórakoztatja majd a Csárdakertben. 2021. 08. 21-én (szombat) 16. 00-17. 00 között Chrome Rt. koncertje ( ingyenesen látogatható) 2021. 21-én (szombat) 20. 00-21. 30 között Zenevonat szuperkoncert ( belépőjeggyel látogatható), 2021. 22-én (vasárnap) 18. 00-19. 30 között Kerekes Band koncertje ( belépőjeggyel látogatható). A programsorozat teljes szervezése és lebonyolítása a hatályos járványügyi szabályoknak megfelelően történik.
Dátum:2021-08-20 - 2021-08-22 A Hortobágyi Hídivásár nemzeti érték, kulturális örökség. A hagyományőrző ünnep történelme az 1800-as évek elejére tekint vissza, amikor a debreceni és környékbeli gazdák állatvásárokat tartottak Hortobágyon a Kilenclyukú híd lábánál. Ekkor még főként lovak, szarvasmarhák, birkák és sertések cseréltek gazdát. Az állatvásár elképzelhetetlen volt kirakodó vásár nélkül. Felsorakoztak portékáikkal a debreceni és környékbeli kézműves mesterek. A megkötött vásárra áldomást ihattak a csárdában, lacikonyhákon, alkalmi zöldvendéglők sokaságában. Mára az állatvásár jelleget felváltotta a népművészeti és kézműves portékák bemutatása, árusítása. Szinte az egész ország területéről érkeznek a ma már egyre ritkábbnak számító mesterségeket űző vásárosok, mint például a mézeskalácsosok, szíjgyártók, kalaposok, fazekasok, fafaragók, késkészítők. Napjainkban országos népművészeti és kirakodó vásárként tömegeket vonz határon innen és túl. A vásárban megtalálhatók a népi-, kézműves-, bio-, termékek mellett a régiségek és modern kori vívmányok is.
Idén augusztus 21-én, 25. alkalommal gyűlnek össze az ország számos pontjáról érkező gulyások a hortobágyi Pusztai Állatparkban, hogy a pénteki nap selejtezői után szombaton a legjobbak a nagyközönség előtt is számot adjanak mesterségbeli tudásukról. A főbb versenyszámok, melyek mindennapi munkájuk során előforduló feladatokból tevődnek össze a következők: marhakifogás, vízhúzás, pányvadobás, a gulyásbot és a karikás ostor használata. Ez utóbbinak különleges aktualitást ad az, hogy a karikás ostor, mint a magyar népművészet kiemelkedő értéke a közelmúltban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A kétnapos Gulyásverseny elmaradhatatlan záróakkordja minden évben a közreműködők és a közönség közös csergetése, mellyel idén a Hungarikummá vált karikás ostort ünnepeljük. Ezen augusztusi hétvégén a lovassportok szerelmesei sem maradnak esemény nélkül, hiszen péntektől vasárnapig Országos Díjugrató Verseny várja az érdeklődőket Mátán, mely a szeptemberi bábolnai Magyar Bajnokság minősítő versenye is egyben.
A Pusztán Ünnep! rendezvénysorozat része a Hortobágyi Hídivásár is, melyet 2021-ben az Agrárminisztérium, a Hungarikum Bizottság támogat. Történelmi gyökerek: Debrecen és Hortobágy kapcsolata a régmúlt időkre nyúlik vissza, ugyanis Debrecen szabad királyi város alapította a hortobágyi ménest, amely több mint 300 éves múltjával Magyarország legrégebbi ménesei közé tartozik. Debrecen város ménesét először egy XVII. századi levéltári feljegyzés említi. A város nemcsak saját, hanem gazdaközösségének lovai számára is szervezett ménest. A hortobágyi puszta Debrecenhez tartozott évszázadokon keresztül egészen 1948-ig, s a debreceni cívisek jólétének alapját biztosították hosszú ideig a Hortobágyon legeltetett állatok ezrei. A Debreceni Virágkarnevál rendszeres résztvevője a híres pusztai ötösfogat. Hortobágy és Debrecen kapcsolata a Hortobágyi Hídivásár történetében is meghatározó, hiszen a debreceni vásárok egyikeként keletkezett, bár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Amikor már az írásokban említik, régen meglévő vásárnak tudják, és nem is hídi vásárnak nevezik, mert eredendően nem a híd mellet volt, hanem a "Gulyaszélen".
Hortobágyi Hídivásár és Pusztán Ünnep részletes program itt HNP Látogatóközpont • Darvak Világa Interaktív kiállítás • Hortobágyi Vadaspark • Körszín kézműves kiállítás és vásár • Hortobágyi Pásztormúzeum • Hortobágyi csárda kiállítás • Kadarcsi csárda kiállítás • Meggyes csárdamúzeum • Hortobágy-halastavi Kisvasút • Hortobágyi Csillagoségbolt-park • Tiszakürti Arborétum • Bátorligeti Ősláp múzeum • Cégénydányádi Kastélypark • Tisza-tavi Vízi Sétány • Jászberényi Sasközpont • Darufesztivál
Vásár a vásárban, mert a nagy Hortobágyi Hídi Vásár területén belül a régi idők hangulatát idéző pusztai kínáló, népművészek, népi iparművészek részvételével, helyi termékek és kézműves portékák vásárával, étel- és italkínálattal, népzenei fellépőkkel. A régi idők hangulatát idéző pusztai kínáló, népművészek, népi iparművészek részvételével, népzenei és népművészeti fellépőkkel, tájjelegű étel- és italkínálattal. Részletesen: 2022-es Hortobágyi Hídi vásár Szent György-napi Országos Bio-és Kézműves Vásár – Kihajtási Ünnep 2022 A 2022-es Kézműves vásár időpontja: 2022. április 24.. Szent György – napi Kihajtási Ünnep és Kézműves Vásár – Világörökségünk, a Puszta napja. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint pl.