christianmusichits.com
Óriási sikert értek el a kutatók, először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát, ezzel értékes információkat nyerve a világ legnagyobb teremtményéről. Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor táplálékért alámerül az óceánba: ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként. A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amit akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzés után. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, vagyis, hogy milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben. Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor. Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben.
Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna. Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük. A bálnák vándorlása [ szerkesztés] A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rák szerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik. Etimológia [ szerkesztés] A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.
Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor az állat táplálékért alámerül az óceánba: ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként – írja az MTI. A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amelyet akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzést követően. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, azt, hogy "milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben". Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor. Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben.
Pyenson, Goldbogen és munkatársaik egy 2017-es tanulmányukban azt találták, hogy a mai bálnák ősei egészen 5 millió évvel ezelőttig viszonylag visszafogott méreteket értek el, ekkor viszont úgy evolváltak, hogy képessé váltak a gazdag, de elszórtan elhelyezkedő táplálékforrások kihasználására. Amúgy a szerzőpáros szerint azok az egészen más óriások, akik 100 millió éve dübörögtek a Földön, valószínűleg hasonló okokból, vagyis a táplálék korlátozott elérhetősége okán nem nőhettek még nagyobbra. "Nem tudhatjuk pontosan, hogy a szauropoda dinoszauruszok nyájai mekkora pusztítást végeztek a kréta kori erdőkben, de alighanem alaposan tarra rágták őket" – vélekedik Pyenson.