christianmusichits.com
Gyerekkoromban történt sok minden, amit nem értek és most, harmincegynehány évesen az határozza meg a napjaimat, hogy elkerüljem azokat a helyzeteket, amikben pofont kaptam. Törésem volt például az iskolában, mert kimentem felelni, nem tudtam valamit és a tanár kiabált velem, azóta pedig olyan mélyre temettem ezt az emléket, amennyire csak tudom. De itt van velem, nem tűnt el, a mélyből irányít... a tanár már rég megőszült és meghalt, már rég nincs sehol az osztályterem, messze-messze szálltak a padok és a hajdani osztálytársak. A törés marad meg egyedül, az a feszítő érzés a torkomban, amikor a főnök behív, mert beszélni szeretne velem. Mindennek a gyökerében meg ott áll egy vézna kissrác a tábla előtt és egy tanár, akinek mondjuk előző este feltörték a kocsiját és emiatt pokróc volt mindenkivel. Ezerkilencszázkilencvenegyben. Sőt, ahogy az idő telik, a törés egyre több mindent merevít magához bennem. Van ez a dolog, amit a pszichológia úgy hív, hogy generalizáció: ha egy megharap egy kutya, akkor ahogy öregszem, egyre szélesebb lesz azon dolgok halmaza, amiktől félek és nemcsak attól a konkrét kutyától fogok tartani, hanem mindegyiktől, sőt előbb-utóbb eljut oda a dolog, hogy az állatokat nem fogom szeretni úgy általában.
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Ez nem filozófia, se nem irodalom. Tévedés azt hinni, és ezzel elmaszatolni azoknak, akik nem merik vagy nem akarják érteni. Akik pedig még nem tudják megérteni, azoknak azt üzenem, ne adják fel! Nem sikerül mindenkinek elsőre! (Nekem sem. ) A Zarathustra útmutatás keveseknek, akik a féregként való sárban csúszkálást ugyanúgy megelégelték, mint a sárban csúszkálókon való csúszkálást, mely csupán folytonos iszapbirkózás a posványban. A féregtempót és létet le kell rázni, a ránk szocializált béklyókat le kell tépni, oroszlánként kell ordítani, táncolni és repülni kell megtanulni, kinevetni magunkat, lerázni magunkról az undort a férgektől hemzsegő bemocskolt világ iránt, és legvégül azt is kinevetni. Mindent el kell vetni, ami arra ösztönöz, azt suttogja a fülünkbe, hogy legyünk kicsik, alázkodjunk meg, hódoljunk be a csőcselék erkölcsöknek, hogy bocsássuk meg sarat túró férgekké való lealázásunkat, hiszen a féregbölcsek és urak szerint nem lehetünk istenekké. Ne higgyetek nekik, mert csak a hatalmukat féltik!
Ennek során ismét közel kerül a természethez, a zenében nyíltan, és nagy dinamikával lép elő a bevezető C-dúr akkord és a hatalmas természet téma. Zarathustra felülemelkedik a földi gondokon, mintegy kineveti azokat. Táncra perdül, mégpedig a hegedű által indított keringő zenére. A mámor fokozódik, Zarathustra szerelmes álomba zuhan, kozmikus méretű imádata az emberiség iránt nyilvánul meg, az emberfeletti ember boldogan oldódik fel a világegyetemben. Csodálatos, megnyugtató, igen halk motívumsorral zárul a darab. [4] [5] A darab előadása általában 30–35 percet vesz igénybe. A zene megjelenése filmekben, játékokban [ szerkesztés] Az Imigyen szóla Zarathustra legnevezetesebb "filmszerepe" Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjében volt, ahol a zenemű híres napkelte motívuma hangzik fel. Ezt követően további filmek is felhasználták Strauss zenéjét, de többnyire Kubrick filmjére utalva. Néhány film ezek közül: A 22-es csapdája, 2010: A kapcsolat éve (a Kubrick-film folytatása), Toy Story 2, Magnólia, Ember a Holdon, Zoolander, Charlie és a csokigyár, Simpson család – A film, WALL·E, Egyik kopó, másik eb.
A mű bemutatója 1896. november 27-én volt Frankfurt am Mainban, a szerző vezényletével. A közönség és a szakmabeliek is megosztottak voltak a bemutató után, de még később is. Hans von Bülow becsülte, Romain Rolland felemásan vélekedett róla. Az 1902 -es magyarországi bemutató után a fiatal Bartók Béla el volt ragadtatva, lelkesedett érte, és éppen Strauss műve mozdította ki korai alkotói válságából. [1] [2] A zene Strauss a darab előadásához meglehetősen nagy zenekart írt elő: három fuvola, két pikoló, három oboa, angolkürt, három klarinét, basszusklarinét, három fagott, kontrafagott, hat kürt, négy trombita, három harsona, két tuba, két üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, harangjáték, orgona, két hárfa, tizenhat hegedű (I és II), tizenkét mélyhegedű, tizenkét gordonka, nyolc nagybőgő. [3] A mű kilenc fejezetre oszlik, amelyek azonban folyamatosan, attaca követik egymást.
Nietzsche, Friedrich: Imígyen szóla Zarathustra 47. Goethe, Johann Wolfgang von: Faust 48. Brontë, Emily Jane: Üvöltő szelek 49. Poe, Edgar Allan: Rejtelmes történetek 50. Austen, Jane: Büszkeség és balítélet 51. Dickens, Charles John Huffam: Szép remények 52. Melville, Herman: Moby Dick 53. Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai 54. Whitman, Walt: Fűszálak 55. Darwin, Charles Robert: A fajok eredete 56. Stendhal (Marie-Henri Beyle): Vörös és fekete 57. Balzac, Honoré de: Goriot apó 58. Flaubert, Gustave: Bovaryné 59. Hugo, Victor-Marie: A nyomorultak 60. Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: Holt lelkek 61. Turgenyev, Ivan Szergejevics: Apák és fiúk 62. Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Háború és béke 63. Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bűn és bűnhődés 64. Csehov, Anton Pavlovics: Három nővér 65. Ibsen, Henrik Johan: Nóra (A babaház) 66. Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe 67. Heidegger, Martin: Mi a metafizika? 68. Einstein, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete 69.
Richard Strauss:Imigyen szóla Zarathusztra Op. 30 - YouTube
A mű bemutatója 1896. november 27-én volt Frankfurt am Mainban, a szerző vezényletével. A közönség és a szakmabeliek is megosztottak voltak a bemutató után, de még később is. Hans von Bülow becsülte, Romain Rolland felemásan vélekedett róla. Az 1902 -es magyarországi bemutató után a fiatal Bartók Béla el volt ragadtatva, lelkesedett érte, és éppen Strauss műve mozdította ki korai alkotói válságából. [1] [2] A zene [ szerkesztés] Strauss a darab előadásához meglehetősen nagy zenekart írt elő: három fuvola, két pikoló, három oboa, angolkürt, három klarinét, basszusklarinét, három fagott, kontrafagott, hat kürt, négy trombita, három harsona, két tuba, két üstdob, nagydob, cintányér, triangulum, harangjáték, orgona, két hárfa, tizenhat hegedű (I és II), tizenkét mélyhegedű, tizenkét gordonka, nyolc nagybőgő. [3] A mű kilenc fejezetre oszlik, amelyek azonban folyamatosan, attacca követik egymást.